Sikeresen zárult Budapest történetének legnagyobb részvételi szavazása, az első Budapesti Lakógyűlés,

136 ezer budapesti adta le szavazatát online, a szavazásra jogosultak több mint 9 százaléka

- idézte a főpolgármester bejegyzését az MTI szemléjében.

Ez az eredmény egyértelmű kötelezettséget ró minden döntéshozóra, rám is, másokra is

- tette hozzá. Karácsony Gergely közölte: az első Budapesti Lakógyűlés érdemben különbözik a kormány nemzeti konzultációjától, "mert az az emberek megvezetése, ez pedig a budapestiek megkérdezése", de ettől még sokan összevetik a kettőt. Hozzátette: eddig egy olyan nemzeti konzultáció volt, amely online zajlott, azzal lehet összevetni a Budapesti Lakógyűlést.

Arányaiban az ott résztvevő mintegy 5 százaléknál majdnem kétszer nagyobb volt a részvétel az első Budapesti Lakógyűlésen - mondta. A főpolgármester szerint "napnál világosabb tehát, hogy a budapestiek akarata elől kitérni mostantól nem lehet".

Igaz ez a kormányzati sarc befizetésére éppúgy, mint a Lánchíd közlekedési rendjére és a Lánchídra megígért kormánytámogatás kifizetésére

- írta. Kiemelte: ő megteszi, amit vállalt, a város jövőjéről szóló döntéseket a budapestiek akaratának megfelelően hozzák meg. A Budapesti Lakógyűlés eredményeit kedden ismertetik.

A kormánypárti Pesti Srácok mindezt már úgy tálalta, hogy "alig érdekelt valakit Karácsony lakógyűlése", amit a kormány nemzeti konzultációiról soha sem írna le. A G7 gazdasági portál kissé távolabbról, abból a szempontból elemezte szombati podcast-adásában a két online kérdőívet, hogy azok

a lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában?

Akkor válik egy politikai eszköz demokratikus innovációvá, ha ott a döntéshozatalba valóban bevonják a politikusok az állampolgárt, amikor a rendes, urnához járuló szavazásokon kívül is kap felhatalmazást a választó, hogy érdemben hallassa a hangját, és alakítsa saját és otthona sorsát - emelte ki Oross Dániel a Társadalomtudományi kutatóközpont Politikatudományi intézetének tudományos főmunkatársa.

Nyilván politikai érdek nélkül nincs politikai folyamat, ezt kár lenne eltagadni

- szögezte le az elemző, amelyhez hozzátette, hogy az önkormányzati világban nagyobb eséllyel nyithatnak a választók felé a politikusok, mert a kormányzat részéről őket megszorítások sújtják. Erejüket pedig a közvetlen legitimációból nyerhetik az ellenálláshoz. Arra, hogy a folyton alakuló politikai érdekek innovációknak ágyazhatnak meg jó példa volt a nemzeti konzultáció még akkor, amikor az megszületett.

Az, hogy 2005-ben a Fidesz életre hívta a nemzeti konzultációt, nagyon világosan azzal függött össze, hogy a korábbi kormányzás tanulságait levonva érzékelték azt a kritikát, hogy kormányon nem fogadtak be elég állampolgári véleményt. A nemzeti konzultáció egy állomás volt, hogy megmutassák, hogy a párt demokratikus, tanult a hibáiból

- fogalmazta meg Oross Dániel. Miután azonban a nemzeti konzultációt életre hívő politikai erő hatalomra került, teljesen más szerepet kapott ez az intézmény akkor is, ha a miniszterelnök brandjévé vált. Belőle az ügy és a tartalom teljesen eltűnt - véli az elemző.

Ez tulajdonképpen már egy az egyben egy ilyen fekete-fehér-igen-nem világmagyarázat, ami a miniszterelnökhöz való lojalitás kifejezése

- mondta a 2010 utáni nemzeti konzultációkról Oross Dániel. Meglátása szerint nem a részvételi hajlandóság a döntő egy ilyen konzultáció sikerének a megítélésekor, hanem az, hogy mennyire intézményesültek.

"Az számít, hogy mennyire van jól szabályozva és transzparensen kommunikálva. Nem azon múlik, hogy 5000 ember szavaz vagy kétmillió, erre mondjuk egy jó példa a párizsi részvételi költségvetés, ahol több millió ember tud átlátható módon szavazni, de nyilván óriási összegeket és erőforrásokat tesz bele a helyi városvezetés, és nagyon részletesen szabályozott és nagyon sok elemből álló részvételi folyamat zajlik, aminek csak egy állomása a részvételi költségvetés"

- osztotta meg a témában gondolatait Oross Dániel politikai elemző. A Budapesti Lakógyűlést április 21-én hirdette meg Karácsony Gergely, ahogy arról a frisshirek.hu-n is beszámoltunk, miután bejelentette, hogy beperli a kormányt az aránytalannak és igazságtalannak ítélt szolidaritási adó miatt. Eredetileg június 11-ig tartott volna az online konzultáció, de azt később meghosszabbították június 18-áig. A végeredményt a lakógyűlés honlapjának tájékoztatása szerint június 22-éig ismertetik.

A kiemelt kép forrása: Karácsony Gergely Facebook-oldala