A haj is fontos most, nem csak az ész - fodrásztörténeti kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban
A jólfésültség története - Fodrászipari forradalom Budapesten címmel nyílik kiállítás szombaton a Kiscelli Múzeumban, ahol a haj és az arcszőrzet gondozásának társadalomtudományi, muzeológiai feltárására tesznek kísérletet a szervezők.
A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA kiállítás arra keresi a választ, hogy melyek voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői, és hogyan váltak az elmúlt 150 évben világviszonylatban is jól fésültté a budapestiek
- áll a múzeum közleményében, amelyet az MTI szemlézett. A bemutatott tárgyakat és fodrászipar-történeti dokumentumokat a Kiscelli Múzeum, társmúzeumok és magángyűjtők anyagából válogatták, de a szervezők, kurátorok munkáját segítették a hajas szakmák neves képviselőivel folytatott beszélgetéseik is.
A haj és az arcszőrzet alakításának igénye és elvárása, normái és praktikái végigkísérik az emberiség történetét.
Mivel a haj számos kultúrában szennyes és szennyező, nem akárki nyúlhat hozzá. Specialistákra van szükség, akik testközeli helyzetük miatt egyszerre nélkülözhetetlenek és kissé alulbecsültek, legalábbis a kialakuló szakma történetének túlnyomó részében.
A hajjal és arcszőrzettel való foglalatoskodás helyszínei is érdekesen alakultak a különböző korokban: az alkalmi kitelepüléssel, főleg közterületen dolgozó borbélyok a 17. századtól állandó műhelyeket nyitottak, ahol kizárólag férfiaknak biztosítottak testápolási szolgáltatásokat és társadalmi találkozóhelyet.
A nők először csak a 20. században léphettek ki otthonukból a hajuk ápolása céljából,
a városi polgárság számára pedig a nagyvárosokban a fogyasztás új helyszíneiként jelentek meg a fodrászszalonok. A metropolisz a hely, ahol összetalálkoznak azok a társadalomtörténeti folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a szépségipar megteremtéséhez, majd robbanásszerű fejlődéséhez. Az iparosodás, a villamosítás és a vegyipar előretörése, a női emancipáció, a higiénia és a közművesítés fejlődése, a mozi és a popkultúra, a fogyasztói társadalom eredményeképpen születik meg a nyugati világban a modern test, ezen belül a modern arc, amely nem csupán genetikai örökség.
A tárlat kurátora Szabó Zsuzsanna etnográfus, fodrász, a koordinátor Maczó Balázs etnográfus, történész. A kiállítás október 29-ig látogatható.
A kiemelt kép illusztráció, forrása: unsplash.com