A cukiság jegyei Japánban az Edo korszak (17-19. század) idején jelentek meg először festményeken és nyomatokon. Ezt követően az 1970-es években az élet minden területét átszövő kulturális jelenségnek, a kawaii (a japán szó jelentése: aranyos) térnyerésének köszönhetően vált népszerűvé, majd fokozatosan elterjedt az egész világon - írta a múzeum a csütörtökön az MTI-hez eljuttatott ajánlójában.

Ma már a cukiság globális vizuális trendként is értelmezhető.

Jellegzetes elemei a popkultúra (például a manga és az anime, a rajzfilmek és a videójátékok) vizuális világából erednek.

Napjainkban a cuki (cute) univerzalitásának, széleskörű jelenlétének lehetünk tanúi. A közösségimédia-bejegyzések, az emojik és a gifek mellett a logók, a reklámok, antropomorfizált tárgyak sokaságán köszön vissza ez a fajta esztétika

- áll a kommünikében. A cukiságnak az ezredforduló utáni erőteljes térnyerése és fokozódó társadalmi beágyazottsága egyre sürgetőbbé tette a globálissá váló jelenség megértésére irányuló behatóbb, tudományos (szociológiai, gazdasági, pszichológiai) és kritikai vizsgálódások megtételét. Ezek többnyire jóval túlmutatnak a cukiság mint egyszerű áruesztétika kategóriáján, és inkább a kommunikációban betöltött performatív szerepének komplexitására helyezik a hangsúlyt.

A cukiság esztétikája a folyamatos körforgásban lévő, nagyszámú vizuális, főként digitális tartalmaknak köszönhetően a kortárs képzőművészekre is hatással van.

A közösségi média kínálta, a technikai szükségszerűség kényszere által teremtett feltételek (négyzet alapú esztétika) azt eredményezik, hogy a műtárgy és az árucikk, illetve az önkifejezés és az anyagi haszonszerzés (például influenszerek) közötti határok elmosódnak, ezáltal a köz- és a magánélet sokszor szétválaszthatatlanul egymásba csúszik.

Annak köszönhetően, hogy a cukiság a kortárs művészetben inspirációja jelentős részét a nem magas művészethez tartozó vizuális kifejezőeszközökből, képregényekből, rajzfilmekből és videójátékokból nyeri, jelenségként még inkább felerősíti a kortárs kultúra decentralizált állapotát

- írta a múzeum. A kiállítás azt vizsgálja, milyen módon emelték be az egyes alkotók saját művészeti gyakorlatukba a cukiságfaktort, milyen elméletekre támaszkodtak, és milyen formai vagy hangulati reprezentációt választottak a közvetíteni kívánt üzenet megfogalmazásához.

A cukiság faktor című kiállítás a téma első nagyszabású magyarországi, valamint régiós bemutatója.

A kiállítás elsősorban nem értékítéletet hivatott közvetíteni, hanem egy globálisan jelen lévő vizuális, elméleti jelenséget kíván feltárni és nemzetközi, illetve hazai alkotók művein keresztül megérteni. A nemzetközi válogatás egy olyan transzkontinentális látásmódra mutat rá, amely a művészet egyetemességére is reflektál.

A kiállításon tizennégy ország összesen harminckét művésze vesz részt,

olyan nemzetközileg elismert kortárs alkotók munkái láthatók, mint Cosima von Bonin, Eddie Martinez, Annette Messager, Austin Lee, Murakami Takasi, Katherine Bernhardt, mellettük a fiatal hazai (Bozó Szabolcs, Makai Mira) és régióbeli (Maja Djordjevic, Martin Lukác) alkotók műveivel is megismerkedhet a nagyközönség.

A november 12-ig megtekinthető kiállítás Kurátora Maj Ajna és Jan Elantkowski. A tárlat partnere és támogatója mások mellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Müpa, a Japan Foundation, az IFA - Institut für Auslandsbeziehungen, az Institut Francais, a Trampoline Association és az Osztrák Kulturális Fórum Budapest.

A kiemelt kép forrása: MTI / Balogh Zoltán