2023.09.25., hétfő - Eufrozina, Kende
Budapest: 24o - 25o
Az ország 19 megyéjében

Megsülünk, éhezni fogunk, kihalunk - ebben a sorrendben?!

Zimon András, 2023. július 18. - 10:00
Megsülünk, éhezni fogunk, kihalunk - ebben a sorrendben?!

Elérte Magyarországot az első komolyabb hőhullám, de milyen nyárra számíthatunk? Klímahiszti vagy tényleg változik az időjárásunk? Hogyan védekezhetünk a nyári extrém meleggel szemben? Mit tehetünk, hogy megóvjuk a földünk klímáját? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük Gaál Áron meteorológusnak, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársának.

A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

FH: Milyen nyári időjárásra számíthatunk?

Az elmaradhatatlan kérdés. Viccesen azt szoktam mondani, hogy melegre, ezzel nem nagyon lehet mellé lőni! De komolyra fordítva: a meteorológia tudománya továbbra sem tart ott, hogy ilyen időtávra megbízható előrejelzést adjon. Jelenleg is érvényes az, hogy 7-10 napnál távolabbra nem lehet megmondani milyen idő lesz, noha igény az lenne rá. Készülnek szezonális (10 napnál távolabbra szóló, 1-3 hónapra vonatkozó) előrejelzések pl. Európára vonatkozóan, amelyek arról adnak becslést, hogy mondjuk júliusban a sokévi átlaghoz képest milyen valószínűséggel lehet melegebb vagy hűvösebb, csapadékosabb vagy szárazabb, de ezek megbízhatósága még sok kívánnivalót hagy maga után.  Pl. az idei áprilisra a márciusi előrejelzések szerint hazánkban 0,5-1 fokkal kellett volna a sokévi átlagnál melegebbnek lennie, a valóságban 2 fokkal volt hidegebb. Hogy az idei nyár milyen lesz tehát, arra nincs konkrét válaszunk, a kollégáimmal mi csak annyit szoktunk emlegetni, hogy:

minden egyes nap, amikor nincs hőség, ajándék.

FH: Egy hőhullámon már túl vagyok, szerintem lesz még belőle a nyáron. Az extrém meleg egyre inkább jellemző a nyarainkra, hogyan tudunk hatékonyan védekezni a hőség ellen?

A hőség ellen nehéz védekezni, illetve nem mindenki tud egyformán védekezni, mert valaki szabadtéren dolgozik például; bár sokaknak van, de korántsem mindenkinél van klíma akár a házában, akár a munkahelyén vagy az autójában. Ajánlott sok folyadékot inni, legalább a legmelegebb órákat valamely árnyékos, hűvösebb helyen tölteni, kerüljük a tűző napsütést.

FH: Egy pár éve a szupercellák megjelente borzolta a kedélyeket, egyre több extrém helyzetre kell felkészülnünk az időjárásunkban?

Az éghajlatkutató kollégák szerint igen, az utóbbi évek tapasztalatai is alátámasztják mindezt, de ez nem jelenti azt, hogy mondjuk az idei nyár majd a szélsőségek vagy az extrém helyzetek nyara lesz. Meglehet, hogy simán elmegy átlagosnak, és úgy emlékszünk majd rá, hogy ebből tizenkettő épp egy tucat.

FH: Mennyire véd meg minket a Kárpát-medence a szélsőséges időjárási változásoktól?

Bizonyos tekintetben megvéd minket: például olyan számú és pusztító erejű tornádók, mint amelyek USA-ban vannak, idehaza nem jellemzőek szerencsére. A Kárpátok vonulata nem egy esetben megvéd minket a nagyon durva hidegbetörésektől, de a sok hegy miatt, amely körbevesz bennünket, az időjárás-előrejelzése nehezebb. Szélsőségek azonban így is szép számmal vannak, azt mondanám tehát, hogyha nem is véd meg minket száz százalékosan, valamelyest tud tompítani ezeken. 

FH: Rengeteg csapadék esett a közelmúltban, a vizeink minősége-és biztonságára is kihathat, megfelelő a hazai természetes fürdővizeink állapota? Csak a tavak, folyók nyújthatnak felfrissülést a nyaralóknak? Sokan elfelejtik az erdeink hűsítő hatását a kirándulni vágyók számát tekintve...

A fürdővizek állapotáról nem tudok nyilatkozni, nincsenek információim erről. Nemcsak a tavak, folyók nyújthatnak felfrissülést a nyaralóknak, ez tény. Nem szeretnék érvelni amellett, hogy csak valami vízpart mellett lehet elviselni a hőséget, de az a helyzet, hogy idehaza prózai oka van ennek: ha síkvidéken a hőmérséklet 39, 40 fok közelében alakul, akkor legmagasabb hegycsúcsunkon, a Kékestetőn is 29, 30 fok körüli érték a jellemző.  Oda
pedig azért megy az ember, hogy kiránduljon, márpedig 30 fok közeli hőmérsékletnél már nem feltétlen komfortos. (Pár éve volt hasonló élményem.) A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon megjelent cikkben azt írják, az elmúlt 50 év megfigyelései alapján augusztus utolsó dekádjában egy jelentősebb, majdnem 4 Celsius-fokos melegedés történt, azaz a nyár végre egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is szignifikánsan melegszik. Fel vagyunk készülve ezekre a változásokra?

FH: Vagy ez csak klímahiszti és nem lesz semmi gond?

A melegedést az utóbbi években magunk is tapasztalhatjuk az őszi hónapoknál, a tavaszi hónapoknál meg ellenkező lehet az érzület - hűvös a tavasz.

Éghajlatunk változik, az biztos, és ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni kellene.

- zárja beszélgetésünket vészjóslóan Gaál Áron meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.