A Brandenburgi kapu jelentette a határt Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin között és egyúttal a Varsói Szerződés és a NATO országai között. A német újraegyesítésig a hidegháború jelképe volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének szimbóluma lett.

Az aktivisták átalakított poroltókból készítettek festékszórókat, melyeket aztán vörös, sárga és narancssárga festékkel töltöttek meg, majd a védett műemlék mind a hat oszlopát lefújták.

A 14 aktivistát a rendőrség előállította és rongálás gyanújával őrizetbe vette őket.

A Brandenburgi kapu nem csupán műemlék, hanem Berlin, a "szabadság városának jelképe” is, akik számára a szabad véleménynyilvánítás és a jövőről folytatott diskurzus kifejezetten fontosa klímaválsággal kapcsolatban is; így mélyen megrendítette a város lakosságát az értelmetlen rongálás és figyelemfelkeltés.
Kai Wegner főpolgármester szerint ez nem csupán rongálás, hanem a párbeszéd, a tisztességes kommunikáció megakadályozása is egyben.

A Brandenburgi kapu nem csupán műemlék, hanem Berlin, azaz „a szabadság városának” jelképe is, egy olyan városé, amely a véleménynyilvánítás szabadsága és a közös jövőről folytatott tisztességes vita mellett is kiáll, az Utolsó Nemzedék így a törvénytelen akciójával nemcsak egy történelmi emléket, hanem a „korunk és jövőnk fontos kérdéseiről szóló diskurzust is megkárosított.

- olvasható a főpolgármester közleményében.

Az Utolsó Nemzedék 2022-ben vált ismertté, amikor egyre radikálisabb eszközökkel kezdte meg a sürgetést a klímaváltozás irányába. Akciójuk volt többek között az is, amikor behatoltak a berlini és müncheni repülőtér zárt részlegébe, azzal a szándékkal, hogy megbénítsák a forgalmat, de ők voltak azok is, akik a Rajnai Filmharmónia épületében egy hangverseny közben a karmesteri pulpitushoz ragasztották magukat.

Kiemelt fotó: Swantje Stein / Reuters