2024.03.01., péntek - Albin
Budapest: 9o - 13o
Az ország 19 megyéjében

Krausz Ferenc és egy másik Nobel-díjas is részt vesz a magyar tudomány ünnepén

Wolfy | 2023. november 03. - 12:00
Krausz Ferenc és egy másik Nobel-díjas is részt vesz a magyar tudomány ünnepén

Pénteken kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe, amelynek során egy hónapon át több száz tudománynépszerűsítő program várja az érdeklődőket.

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István gróf ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban a magyar tudomány ünnepének nyilvánította, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ. 

Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak, így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló 1827. évi törvény elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára.

Az MTA-nak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára. A Lánchíd pesti hídfőjénél felépült neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát politikai szempontok alapján „megrostálták”, az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta. Az MTA a szocialista rendszerben minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítják a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. A Magyar Kutatási Hálózat tizenegy kutatóközpontja és hét kutatóintézete, továbbá egyetemeken és más közintézményekben működő 116 támogatott kutatócsoportja a tudományok legkülönbözőbb területein végez alap- és alkalmazott kutatásokat.

A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. Ennek megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002-ben tartották meg.

A magyar tudomány ünnepének országos és határokon túli programsorozata a tudományos gondolkodás és az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb fóruma. A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. A november 3. és 30. között idén huszadik alkalommal megrendezett eseménysorozat alkalmával számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők, a „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” mottó jegyében. A rendezvények témái között előtérbe kerülnek a többi között a globális gazdasági, politikai folyamatok, az orosz-ukrán háború, a mesterséges intelligencia hatásai, a klímaváltozás, az energetikai problémák hatásai. A nyilvános eseményeket az érdeklődők személyesen és az online térben, az MTA Youtube csatornájának élő közvetítéseiben is követhetik.

Az egyhónapos rendezvény nyitóünnepségének minden második évben az MTA valamelyik területi bizottsága ad helyet. Idén Szeged lesz a házigazda. November 6-án kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált kiemelt eseménysorozat, amelynek részeként egyebek mellett Prószéky Gábor nyelvész, matematikus arról tart előadást, hogyan működik, mire jó, mennyire veszélyes a ChatGPT, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus pedig azt mutatja be, hogy mik a mesterséges intelligencia igazi veszélyei evolúciós szempontból.

Csepeli György előadásában a Nick Bostrom által megjósolt szuperintelligencia pozitív és negatív lehetőségeit vizsgálja meg a bizonytalanság korában. Milbacher Róbert irodalomtörténész, író pedig azt mutatja be, hogy mit jelentenek egy közösség kultúrája szempontjából a Petőfi Sándor életét övező legendák, milyen valóságból táplálkoznak a kulturális hiedelmek.

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy egész napos, interdiszciplináris konferencia mellett a 19. századi Budapest éjszakai, „kócos, lompos” arcának bemutatásával emlékeznek a szervezők Császtvay Tünde segítségével. Az előadásból kiderül például, hogy Budapest nagyvárossá fejlődésének szokatlanul gyors tempója miatt a tömeges prostitúció és messzire ható következményei az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat néhány évtizeden belül.

A 2023-as fizikai Nobel-díjat az atomok és molekulák világában zajló folyamatok „gyorsfényképezéséért” ítélték oda Krausz Ferencnek és két francia kutatónak.

A rendezvényen Dombi Péter lézerfizikus, Krausz Ferenc tanítványa bemutatja, hogyan lehet lézerekkel lesifotókat készíteni az elektronok ultragyors mozgásáról, és hogy ezeket a fontos alapkutatási eredményeket miként lehet társadalmi célok szolgálatába állítani, például a rákbetegségek korai diagnosztikájának érdekében. Az előadásba konferenciahíváson keresztül Krausz Ferenc is bekapcsolódik. A magyar kutatón kívül egy másik Nobel-díjas lézerfizikus, Gérard Mourou is előadást tart az eseményen Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában címmel.

A kiemelt előadók között szerepel még Szűcs Péter hidrogeológus is, aki a felszín alatti vizek hasznosíthatóságának kihívásait mutatja be, Szendőfi Balázs halkutató pedig a duzzasztók „folyógyilkos” hatásairól tart előadást. Benedek Zsófia biológus-közgazdász azt járja körül, valóban hozzájárul-e a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntarthatósági átmenethez. Az ukrajnai konfliktus jelenlegi szakaszáról Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tart előadást, emellett szó lesz a változó világrend elméleti és regionális kérdéseiről is. A rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el.